Mi, mit jelent!
(Nem) csak ingatlanosoknak!
- Apartmanház
Az angol (pontosabban amerikai) eredeti pusztán annyit tesz: társasház, de mivel a magyar köznyelvben a rövidebb időre kibérelhető lakásokat hívjuk apartmannak, meglehetősen kusza a jelentése. Egyes vélekedések szerint az azonos jellegű lakások tömbjére mondják, de Budapesten több olyan apartmanház van, amelyre ez egyáltalán nem igaz. Mindenesetre a kifejezés használatának marketingfogás-jellegére utal, hogy az említett projekteket saját építtetőjük sem nevezi következetesen ugyanúgy. - Lakókert
Ilyen terminus technicusról az általunk megkérdezett szakemberek nem tudnak. Kiagyalójának kiléte homályba vész; ma vélhetően azok a cégek élnek vele, amelyek érzik, hogy saját fejlesztésükre a jól körülírható “lakópark” használata azért túlzás volna, de szeretnék valamilyen presztízsnövelő hívószóval pozícionálni. - Lakópark
Az elmúlt évtizedben a lakópark fogalmával volt a legtöbb gond, de éppen ezért valamelyest ki is lóg a mezőnyből: a szakemberek szerint az igénytelen, zsúfolt, szolgáltatásszegény projektek visszaszorulóban vannak, a vásárlói tudatosság erősödése miatt nehezen lehet őket eladni. A kedvező tendencia ellenére még mindig akadnak a címkét bitorló közönséges háztömbök, szögezzük tehát le, mi a lakópark: körülkerített, beléptető rendszerrel ellátott terület, amelyen egy-három szintes társas- vagy különálló házak sorakoznak, közöttük kis utcákkal. Általában biztonsági, illetve portaszolgálat, valamint különféle közös sport- és vendéglátó-létesítmények szolgálják a lakók kényelmét: játszótér, uszoda, szauna, fitneszterem és közös helyiségek. - Loft
Alapvető sajátossága, hogy funkcióváltáson jutott túl: egykori gazdasági, ipari jellegű (gyár- vagy raktár-) épületből vedlett át. Éppen ezért 3-5 méteres belmagasság, hatalmas, egybefüggő, világos terek és kreatív építészeti megoldások jellemzik. A belső kialakítás legtöbbször ipari-minimalista dizájnt követ, de az építtető általában nem fejezi be, amíg a leendő tulajdonos egyedi igényeire fény nem derül. Gyakori, hogy emelet magas ablakok határolják, kedvében járva a lakás-műterem kombinációt kedvelő képző- és iparművészeknek. Több szempontból sem olcsó mulatság: az óriási alapterület az eladási árat, a nagy belmagasság a fűtésszámlát veri fel. - Penthouse
Manapság jóformán minden magasabb új építésű társasház felső lakásait penthouse-ként hirdetik, holott közülük valójában kevés felel meg az összes követelménynek. Az igazi penthouse-t úgy kell elképzelni, mint a Kockásfülű Nyúl hajlékát. Minimum négy emeletnek kell lennie alatta (innen az elnevezés: penta – öt). Lehet sátortetős is, de csak dupla belmagassággal, elkerülendő a tetőtér-érzést. Terasza nagyjából akkora vagy még nagyobb, mint maga a lakás (ideális esetben egybefüggő), és legalább három égtáj felé nyitott. Ez utóbbi elvárás idehaza a legritkább esetben teljesül, a jobb helykihasználás miatt ugyanis a beruházók hajlamosak több penthouse-t egymás mellé építeni. A lift csak külön kártyával megy fel az emeletre, sőt előfordul, hogy fülkéjéből egyenesen a lakásba lehet lépni. - Resort
Nehezen definiálható; egyesek szerint csupán az üdülőövezet-érzést akarják közvetíteni e fogalommal. Kétségtelen, hogy nem szokványos lakóparkot takar: egy ilyen helyen az átlagnál sokkal fontosabbak a wellness-fitnesz-rekreációs szolgáltatások és a nagy kiterjedésű, a zajos városközponttól távoli zöldterület, gyakorta golfpályával, lovaglási lehetőséggel kiegészítve. Magyarországon nem elterjedt, de már megjelent. - Spa
A resortnál is bajosabb a meghatározása. Annyi bizonyos, hogy valamilyen vizes szolgáltatásnak kell kapcsolódnia hozzá, elvégre a szó az angolban gyógyfürdőt, élményfürdőt jelöl. Inkább reklámszlogen, mint szakszó. - Stúdiólakás
Tulajdonképpen a garzon divatosabb elnevezése, de megtévesztő lenne, ha a kettőt szinonimaként kezelnénk, nálunk ugyanis a garzon egy aprócska otthont jelöl. A stúdiólakás ellenben lehet akár 80 négyzetméteres is, karakterét az adja, hogy egyetlen lakóhelyiségből áll, amely egyszerre látja el a nappali, a háló és a konyha funkcióját. (Amerikában létezik egy L alakú alfaj, amelyből ablaktalan alvófülke választható le, de a légtér itt sem válik ketté.) - Zöldház
Legalább 30 százalékban alternatív energiaforrásokat használó, energiatakarékos technológiával épült ingatlan. További változatai: az energiaveszteséget minimalizáló, fűtőberendezés nélküli passzívház és a teljes egészében “önellátó” ökoház. - Intelligens épület
Sokfélét értenek rajta, dióhéjban a következőképpen foglalható össze: olyan épülettechnika, amelynek rendszere érzékeli a fényt, hőmérsékletet, mozgást, és automatikusan elvégzi az ezekhez kapcsolódó rutinfeladatokat. Az automatika egyszerű döntéseket hoz helyettünk, például visszaveszi a fűtést, lekapcsolja az égve hagyott világítást, ha elmegyünk otthonról, illetve vezérli az árnyékolókat, és helyiségenként szabályozza a fűtést, páratartalmat. Adott esetben – interneten, telefonon keresztül – kívülről lekérdezhető és irányítható. - Hall
Ablaktalan, 8-10 négyzetméternél nem kisebb helyiség, funkciója csupán annyi, hogy a belőle nyíló szobák külön bejáratát biztosítja. Nem tévesztendő össze az előszobával, mivel a hall nem feltétlenül a bejárati ajtó mögött helyezkedik el. Régi, polgári lakások gyakori elrendezése, hogy az előszobából rövid folyosó vezet a hallba. - Alkóv
A nappaliból nyíló, önálló helyiség, eredetileg pihenő, dolgozó, esetleg könyvtárfunkcióval . Annyiban rokona a hallnak, hogy szintén ablaktalan, de annál valamivel kisebb. Egy fülkenagyságú beugró azonban még nem alkóv: az alapterülete minimum 6-8 négyzetméter kell legyen. - Szoba, félszoba
Lakószoba, melynek hasznos alapterülete legalább 8 négyzetméter.
A 253/1997 Kormányrendelet értelmében, valamint az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) 2008.09.08-i módosításával 8 négyzetméterre növekedett az építhető lakószoba minimális alapterülete. Továbbá nem különböztetünk már meg félszobát és szobát, hanem mindkettőre a lakószoba elnevezés használatos. A régi szabály szerint a félszoba olyan szoba, aminek területe 6-12 négyzetméter. Az Egyesült Államokban, például, létezik a “harmadszoba” fogalma is, sőt odaát hasonlóan különböztetik meg a káddal és zuhanyzóval, valamint a csak az egyikkel felszerelt fürdőszobákat – nálunk azonban nem használatos efféle osztályozás. - Szuterén
Egykor grandiózus, mára több otthonra osztott, szecessziós villák jellemző része a szuterén, ami valaha cselédlakás volt. Padlója lejjebb van, mint a talajszint, de nem egy teljes emelettel, ablakai ezért normál méretűek (ellentétben a pincehelyiségekével). Megjegyzendő, akkor is szuterénről beszélünk, ha a környező domborzat egyenetlensége miatt csak az épület egyik-másik lakásának padlója van a talajszint alatt, tehát újabb építésű házakban is előfordulhat. - Manzárdlakás
Úgynevezett manzárdtető alatt kialakított tetőtéri lakás. A manzárd tört síkú nyeregtető: fölfelé 45 foknál nagyobb (általában 70-80 fokos) dőlésszög után lapos, 10-20 százalékos dőlésre vált, így a hagyományos tetőtérnél sokkal nagyobb teret hozva létre a padláson. Ablakai rendszerint kiugróak. Két 17. századi francia építészről (Mansart) kapta a nevét. - Galéria
Belsőépítészeti megoldás, gyakorlatilag egy plusz belső emelet a nagy belmagasság minél jobb kihasználására. Fontos tudni, hogy ahol a megépítése 190 centiméternél alacsonyabb belmagasságot eredményez, az nem tekinthető hasznos alapterületnek. - Terasz
Sűrűn keverik össze a kertkapcsolattal nem bíró lakások esetében egyre inkább felértékelődő balkonok fajtáit, gyakran a jobb hangzás miatt. A terasznak közhiedelemmel ellentétben nem kell kimondottan nagy alapterületűnek lennie: elég, ha az épületből úgy lóg ki, hogy nincs fölötte semmilyen építmény, és három oldaláról is nyitott. Alfaja a tetőterasz. - Erkély
A teraszhoz hasonlóan kinyúlik az építményből, de fölötte is van egy másik erkély, esetleg valamilyen határolóelem. Oldalra legalább félig nyitott. - Loggia
A legszívesebben a loggiára szokták azt mondani, hogy terasz, vagy erkély. Holott nagy különbség, hogy emez nem lóg ki az épületből, hanem a homlokzaton belüli térből vesz el helyet. Következésképpen felülről és mindkét oldaláról zárt, és sokszor a könyöklője sem korlát, hanem épített fal. Éppen ezért könnyen beépíthető, ily módon növelve a lakás hasznos alapterületét - Franciaerkély. Tulajdonképpen nem más, mint egy erkély nélküli erkélyajtó, ahonnan nem lehet kilépni, legfeljebb egy keskeny szegélyre.
